"Hangyairtás oldala"                                                  Hangyairtás lakásokban felsőfokon!

Hangyairtás megrendelése: 20-2374592

 

hangyairtas@hangyairtas.hu

  Gyakran jelennek meg a hangyák lakásában?  Állandóan  mászkálnak a  a kertes családi házában a hangyák? Takarítania kell   a nemkívánatos  betolakodókat?  Ezeket a problémákat csak egy alapos hangyairtás oldja meg!

Hiába tapossa vagy nyomja agyon a hangyákat, állandóan jelen lesznek  otthonában!  A hangyairtás szakember segítsége nélkül  szélmalomharcnak bizonyul! A hangyairtó szakember  információkat szerez be Öntől  a mentesítendő terület tulajdonságairól. A helyszínen tájékozódik a rovarok vonulási  útvonalairól, valamint megállapítja annak fajtáját.

Az alábbiakban megismerkedhet a hangyák világával:

Az ember úgy gondolja, hogy ő uralja a világot, pedig közel 1000000-szer ennyi hangya él Földünkön. Ezek a hangyafajok már olyan területeket is régen megtalálhatóak ahol ember még nem járt.
  A hangyák világában igen sok érdekességgel lehet találkozni.

- Milyen hangyafajok ismertek a világon?

-A hangyafajok száma körülbelül húszezer. de állandóan  újabb fajokat fedeznek fel a kutatók. Magyarországon  mintegy 100 hangyafaj ismeretes.

.
- Milyen módon alakul ki a hangya kolónia??

- Egy nőstény 1 nászrepüléséből származik a boly összes tagja, kisebb bolyokban 20-30, a nagyobbakban akár több millió egyed él. A királynő 12-20, a dolgozók 1-2 évig élnek. Ha elég erős egy kolónia, akkor ivaros hím és nőstény egyedeket nevel, melyeknek szárnyuk van. Ezek kirepülnek a fészekből, és a levegőben találkoznak. A hím a megtermékenyítés után hamarosan elpusztul, a nőstény pedig , lerágja szárnyait, és bolyt  alapít. Ott lerakja tojásait, legtöbbször még táplálkozni sem jár ki, hanem feleslegessé vált szárnyait emészti fel. A tojásoknak csak egy részéből fejlődik ki lárva, majd báb, mert ezek egymással is táplálkoznak. Az első dolgozók kijáratit ásnak, táplálékot gyűjtenek, mellyel a fészekben maradt társaikat is táplálják. A kifejlett hangyákra sok veszély leselkedik, nagy részük elpusztul (más rovarok ill. ragadozó madarak táplálékává lesznek). Nem minden nőstény alapít magának fészket, van, amely más faj fészkébe furakszik be. A hangyáknak van egy jellegzetes fészekszaguk, amit csápjaikkal érzékelnek, így ha más fészekbeli tolakszik be közéjük, akkor ezt elzavarják vagy megölik. Ezért a nőstény egy ideig a fészek körül ólálkodik, így átveszi a fészekszagot, majd egy hajnalon besomfordál közéjük (a hangyáknak ilyenkor a leglassabb a reflexük). Az első dolga, hogy megölje a konkurens királynőt, és azután petéket kezd rakni, melyeket a kolónia dolgozói felnevelnek, mivel nem veszik észre a királynőcserét.

Vannak olyan hangyák, melyek már megszokták, hogy mások dolgozzanak helyettük, hogy már amikor kifejlődött a kolóniájuk, akkor is igyekeznek máshonnan szerezni munkaerőt, rabszolga-tartáshoz folyamodnak. Rabszolgatartó hadjáratokra indulnak, és egy másik fészekből bábokat zsákmányolnak. Így átkerülve a másik kolóniához a kikelő dolgozók más kolónia fennmaradását biztosítják. Ilyen faj például az amazon hangya. Ezt a zsákmányszerző hadjáratot Szeged környékén, például a töltésen, nagyobb parkokban is megfigyelhetjük.

- Igaz-e, hogy a hangyák foglalkoznak mezőgazdasággal?

- A hangyák valóban tudnak állatot tenyészteni és növényt termeszteni. A levéltetű-tenyészetük a legismertebb. A levéltetű szipókával szívogatja a növényi nedveket, ezek sok keményítőt tartalmaznak, ami egyszerű cukorrá bomlik le, így a levéltetű ürüléke - a mészharmat, a cukor sűrű oldata. Ezt az anyagot a méhek, darazsak és a hangyák egyaránt szeretik. A hangyák sajátos táplálkozású közösségre léptek a levéltetvekkel. Ha csápjukkal cirógatják a tetveket, ezek cserébe anyagot bocsátanak ki.. . Ebből több haszon is származik:

1.) A levélre nem fecskendezi szét szerves trágyáját a tetű, így nem telepedik meg rajta penészfaj.

2.) A hangya jobban tud táplálkozni

3.) A hangyák távoltarják a levél-tetvek ragadozóit. (pl.: a fátyolkákat, katicalárvákat)

Vannak olyan hangyák, melyek gyökerekre telepítik a tetveket, vagy kamrákat építenek nekik. Az állattenyésztés még csak nomád dolog, az az igazi, ha a földművelés is beindul. Vannak mezőgazdász hangyák is. Nálunk aratóhangyák élnek, melyek nem termesztenek, csak aratnak. A maggyűjtő hangya (Messor) a város körüli gáton él, ás a gyomnövények magvait gyűjti össze. (Az egyik ilyen messzor fajról írta Aesopus A tücsök és a hangyát.) A messzorok távoli rokonai a levélnyíró hangyák, melyek vetnek is. Észak-Amerikában hatalmas károkat okoznak azzal, hogy lerágják a fák leveleit. A levéldarabokat a fészkükbe hordják, összerágják, és gombákat telepítenek rájuk. A hifák végén keletkező termőtesteket fogyasztják. Ezek a hangyák úgy szaporodnak, hogy amikor a nőstény kirepül a fészekből, egy hifadarabot visz a rágójában. Amikor megtermékenyítés után új fészket telepít, akkor az első dolga, hogy ezt a hifadarabot biztonságba helyezze, ugyanis ezzel fogja beoltani az összerágott leveleket. A hangyák isznak vizet és más folyadékokat is. Vannak különleges bogarak, melyeken édeskés, kábító váladékot termelő mirigyeik találhatók, a mirigyen lévő szőrcsomóról nyalogatja a hangya ezt a folyadékot, ezért megtűri a bogarat a fészekben, habár ez a hangyalárvákat, bábokat is felfalja.

Vissza a hangyairtas.hu főoldalra
 

                  Éttermekben végzett hangyairtás   Hangyairtás permetezőszer nélkül  Hangyairtás  rendelése