Az ember úgy gondolja, hogy ő uralja a
világot, pedig közel 1000000-szer ennyi hangya él Földünkön. Ezek a
hangyafajok már olyan területeket is régen megtalálhatóak ahol
ember még nem járt.
A hangyák világában igen sok érdekességgel lehet találkozni.
- Milyen hangyafajok ismertek a világon?
-A hangyafajok száma körülbelül húszezer. de állandóan újabb fajokat fedeznek fel
a kutatók.
Magyarországon mintegy 100 hangyafaj ismeretes.
.
- Milyen módon alakul ki a hangya kolónia??
- Egy nőstény 1 nászrepüléséből származik a boly összes tagja,
kisebb bolyokban 20-30, a nagyobbakban akár több millió egyed él. A
királynő 12-20, a dolgozók 1-2 évig élnek. Ha elég erős egy kolónia,
akkor ivaros hím és nőstény egyedeket nevel, melyeknek szárnyuk van.
Ezek kirepülnek a fészekből, és a levegőben találkoznak. A hím a
megtermékenyítés után hamarosan elpusztul, a nőstény pedig , lerágja szárnyait, és
bolyt alapít. Ott
lerakja tojásait, legtöbbször még táplálkozni sem jár
ki, hanem feleslegessé vált szárnyait emészti fel. A tojásoknak csak
egy részéből fejlődik ki lárva, majd báb, mert ezek egymással is
táplálkoznak. Az első dolgozók kijáratit ásnak, táplálékot
gyűjtenek, mellyel a fészekben maradt társaikat is táplálják. A
kifejlett hangyákra sok veszély leselkedik, nagy részük elpusztul
(más rovarok ill. ragadozó madarak táplálékává lesznek). Nem minden
nőstény alapít magának fészket, van, amely más faj fészkébe
furakszik be. A hangyáknak van egy jellegzetes fészekszaguk, amit
csápjaikkal érzékelnek, így ha más fészekbeli tolakszik be közéjük,
akkor ezt elzavarják vagy megölik. Ezért a nőstény egy ideig a
fészek körül ólálkodik, így átveszi a fészekszagot, majd egy
hajnalon besomfordál közéjük (a hangyáknak ilyenkor a leglassabb a
reflexük). Az első dolga, hogy megölje a konkurens királynőt, és
azután petéket kezd rakni, melyeket a kolónia dolgozói felnevelnek,
mivel nem veszik észre a királynőcserét.
Vannak olyan hangyák, melyek már megszokták, hogy mások dolgozzanak
helyettük, hogy már amikor kifejlődött a kolóniájuk, akkor is
igyekeznek máshonnan szerezni munkaerőt, rabszolga-tartáshoz
folyamodnak. Rabszolgatartó hadjáratokra indulnak, és egy másik
fészekből bábokat zsákmányolnak. Így átkerülve a másik kolóniához a
kikelő dolgozók más kolónia fennmaradását biztosítják. Ilyen faj
például az amazon hangya. Ezt a zsákmányszerző hadjáratot Szeged
környékén, például a töltésen, nagyobb parkokban is megfigyelhetjük.
- Igaz-e, hogy a hangyák foglalkoznak mezőgazdasággal?
- A hangyák valóban tudnak állatot tenyészteni és növényt
termeszteni. A levéltetű-tenyészetük a legismertebb. A levéltetű
szipókával szívogatja a növényi nedveket, ezek sok keményítőt
tartalmaznak, ami egyszerű cukorrá bomlik le, így a levéltetű
ürüléke - a mészharmat, a cukor sűrű oldata. Ezt az anyagot a méhek,
darazsak és a hangyák egyaránt szeretik. A hangyák sajátos
táplálkozású közösségre léptek a levéltetvekkel. Ha csápjukkal
cirógatják a tetveket, ezek cserébe anyagot bocsátanak ki.. . Ebből több haszon is származik:
1.) A levélre nem fecskendezi szét szerves trágyáját a tetű, így nem
telepedik meg rajta penészfaj.
2.) A hangya jobban tud táplálkozni
3.) A hangyák távoltarják a levél-tetvek ragadozóit. (pl.: a
fátyolkákat, katicalárvákat)
Vannak olyan hangyák, melyek gyökerekre telepítik a tetveket, vagy
kamrákat építenek nekik. Az állattenyésztés még csak nomád dolog, az
az igazi, ha a földművelés is beindul. Vannak mezőgazdász hangyák
is. Nálunk aratóhangyák élnek, melyek nem termesztenek, csak
aratnak. A maggyűjtő hangya (Messor) a város körüli gáton él, ás a
gyomnövények magvait gyűjti össze. (Az egyik ilyen messzor fajról
írta Aesopus A tücsök és a hangyát.) A messzorok távoli rokonai a
levélnyíró hangyák, melyek vetnek is. Észak-Amerikában hatalmas
károkat okoznak azzal, hogy lerágják a fák leveleit. A
levéldarabokat a fészkükbe hordják, összerágják, és gombákat
telepítenek rájuk. A hifák végén keletkező termőtesteket
fogyasztják. Ezek a hangyák úgy szaporodnak, hogy amikor a nőstény
kirepül a fészekből, egy hifadarabot visz a rágójában. Amikor
megtermékenyítés után új fészket telepít, akkor az első dolga, hogy
ezt a hifadarabot biztonságba helyezze, ugyanis ezzel fogja beoltani
az összerágott leveleket. A hangyák isznak vizet és más folyadékokat
is. Vannak különleges bogarak, melyeken édeskés, kábító váladékot
termelő mirigyeik találhatók, a mirigyen lévő szőrcsomóról
nyalogatja a hangya ezt a folyadékot, ezért megtűri a bogarat a
fészekben, habár ez a hangyalárvákat, bábokat is felfalja.
Vissza a hangyairtas.hu főoldalra
|